Az újabb tanévünk is a - Mi a kedvenc színed ?- kérdéssel indult. A választott színeket nézve azonnal látszott, hogy sokkal több a meleg, derűsebb szín, mint egy évvel korábban. Eltűntek a komor színek, s ez nagyon jó érzés volt számunkra Annával. Készült közös montázs is belőle, ami az előző évi mellé felkerült a falunkra, de arról sajnos nincs meg semmilyen kép / rajz. Viszont az életünk könyvébe beírtam az első beszélgetőkört. Ki hol volt a nyáron,? Milyen élményeik jutottak eszükbe az első találkozásunkkor? Balaton, Állatkert, Horgászás, Isaszeg, Auchan, Tokaj, Amerika, Jégkorszak, (tartalmas, szép emlékek voltak számukra)
Majd mindenki lerajzolta, hogy mi az, ami jó számára az évkezdésben. Derűs, boldog rajzok születtek, teljes kitöltöttséggel. iskolába jövésről, az iskolai játszótérről, tanulás öröméről. Akkor még nem tudtuk, hogy a kedvelt játszótér 3 hónap múlva már nem létezik, és csak a rajzaikban őrződik meg.
Az ősz megint közös iskolai színházlátogatással kezdődött. (akkor még ezek rendszeresnek voltak mondhatók, ami sajnos a későbbi években teljesen eltűnt, ahogy az iskola felmenő rendszerrel kialakította 9 évfolyamos modelljét. De ekkor még csak alsó tagzata volt, évfolyamonként egy -egy osztállyal
Október eleji osztálykirándulásunkat , Állatkerti sétává tettük Annával, s az utána készült rajzokból, élményleírásokból, ez teliletalálat volt.
A hétköznapokból ekkor még nem sok minden került az életünk könyvébe, oly pörgősen telt az első 2 hónap, - az év eleji ismétlések, felmérések következtében- hogy örültem annak is, ha a kiemelkedő közös események rögzítésre kerültek benne. Mint pl a délelőtti színházlátogatásunk.
Rajzaik lenyűgözték az osztályba belépőket már ekkor is. Hiszen a falak az Ő alkotásaikkal voltak tele. Bármerre tekintettek, saját maguk és társaik rajzait látták és ez nagyon megerősítette, inspirálta őket a rajzolásban.
Az iskola hagyományai közé tartozott abban az időben, hogy az okt 23-i ünnepség az alsósok számára a Széna téren lévő emlékműhöz történő elvillasomosozás és saját készítésű nemzeti színű papír zászló elhelyezése volt. Erről az eseményről készült ez a bejegyzés az Életünk könyvébe.
(Ki gondolta akkor, hogy a csaknem 50 éve használt járatszám 2008-tól már 61-esre változik?)
S itt van rögtön egy másik , igazán saját osztály élmény pár nap múlva.:-) Bár a szövegeket én írom még ekkor be az Életünk könyvébe , de a megfogalmazások az Övéik.. Láthatóan egyik gyerek gondolatához, élményéhez kapcsoldódnak mások is, és így létrejön egy közös élményfolyam, amiben mindenki megtalálta a maga helyét.
Úgy látszik a 2002-es év, időjárásban különböző extremitásokat hozott,- (előző bejegyzésben a tavasz rekord melegét rögzítettük) - mert igen korán, november 4-én akkora hó esett, hogy hóembert lehetett készíteni, amelyet szervezetten és nagy örömmel hoztak létre, s a végén még nevet is kapott ( Jancsika) sőt , köré gyűlt közös éneklést is .
Nagyon örülök a különböző nagy események megőrzésének az életünk könyvében, de ezek a hétköznapi apró történések ,örömök azok, amitől igazán ÉLETÜNK KÖNYVévé válik egy ilyen napló féleség az osztály életéről. A Freinet pedagógiában használt fogalmakkal: szabadszövegekkel, szabadrajzokkal
2002. november 12-én elkezdődőtt az iskola átépítése , amelyet igazán nagy figyelemmel kísért csupa fiú osztályunk. Olyannyira, hogy egy kis külön könyvecske is készült az első hetek földmunkáiról.
" A hinták alatt akkor a tócsa volt, hogy tudtunk kacsázni benne ,a végén pedig összekötöttük a tócsákat árkokkal "
folyt. köv. :-)
