Alföld 2-3. munkakártya

Ami  itt  sok lapból áll össze az  egy animált diával lecsökkenthető 3-4 lapra. Nem beszélve arról, hogy mennyivel  vonzóbb is  gyerekek számára.

Szívesen  nézegették szabad időben is,  az animált  diákat, s mindenki számára tudássá vált az osztályban. Holott elég sok információt, de  főleg struktúrát, gondolkodási  módot  rögzítettem  általuk.
 
Ez megint az, -csak más tananyaggal, más szinten, - amit  a betűtanulás  elején el kell sajátítania  egy gyerekeknek. A tanulás  tanulása . Hiszen tanulmányai során végig szüksége  van minden  gyereknek arra, hogy képes legyen különböző logikai  struktúrákat megismerni, megtanulni, alkalmazni.
 
Itt épp azt, hogy egy  földrajzi térnek is vannak jellemzői,

 elhelyezkedése,
  • talaja meghatározza használhatóságát.
  • népi vagy történelmi  vonatkozásban kapcsolódnak nevezetes események is egy adott tájegységhez.

Elég szűken bántam ezekkel a "jellemzőkkel", mert arányosságot akartam fenntartani. A 3 nagy egység mindegyikéről, ha 5 jellemző vonás  megmarad a fejekben , (helye, nagy  vizei, városai, 1 gazdasági tevékenység,  nemzeti  parkja )az már összesen  15 új ismeret. Ami 6 nagy tájegységre  alkalmazva már 90  új adat  és egyben  egy  új gondolkodási szisztéma megmaradása is .

(Nemrégen a buszmegállóban, várva a buszomra 14-15 éves körüli  lányok  beszélgetésnek voltam a tanúja. Valamilyen teszt lapot, vagy felmérő lapot  töltöttek ki  és arról beszélgettek. Egyikőjük az kérdezte társától, , hogy az alföld -mint fogalom- az 200 és 500 m közötti magasság vagy annál kevesebb? Nem kapott rá választ, csak egy vállrándítást. S nagyon elkeseredtem, mert  a 3-os környezet ismeret  tananyag minimum szintjének egyik követelménye az alföld, dombság, hegység fogalma,  szint határokkal együtt. Ezek a továbblépés feltételei közé tartozó  ismeretetek.  Úgy kellene ezeket tudni  az alsó tagozat  végére minden gyereknek , mint a szorzótáblát. Bevésődve! S ez nem teljesíthetetlen követelményszínt. Igazán egyszerűen  "bevéshető". Gyakorlás kérdése az egész. Csak amíg maguk a pedagógusok sem  tudják, hogy mi az  -az éves  tananyagból- amire felső tagozatban  nagy szüksége lesz az előrehaladáshoz minden gyereknek, addig nem alakulnak ki fontossági sorrendek sem, S így a környezetismeret tananyag  is egy fajta  olvasási gyakorlattá válik,
 
Freinet pedagógiájában igen  fontos szerepe  volt -(van)- az osztály könyvtárnak. E nélkül valójában elképzelhetetlen egy Freinet osztály. Ezen osztály könyvtárnak  része a munkakártyák összegyűjtött, rendszerezett egysége is. Ami  bármikor  kézbe vehető, felhasználható a napi munkához.
Ma már  természetesen a különböző számítógépes   változatok. PPT prezentációk, és egyéb programok. Egy dolog viszont változatlan, A pedagógus felelőssége, hogy mit tartalmaznak ezek az anyagok. 
 
Már  írtam, hogy a munkakártyák funkciójukat, tartalmukat  tekintve  igencsak különbözőek. Viszont  egy közös  vonással  mindegyiknek kell  rendelkeznie. Egy adott  téma lényegét, összesűrített ismeret halmazát  kell képviselnie. Rögzíteni kell azokat a  fontos  ismereteket, amik a megértést és  továbbhaladást is előmozdítják  az  adott témában.
 
Egy ilyen  munkakártya  természetesen hatékonyabb   animált megjelenésben, de  lapokra bontva , egymás utániságával - akár  fóliás  megoldást használva- is jól használható. S olyan  adatokat, ismereteket tartalmaz, amik állandóak. A tankönyvek változhatnak, de az alföldről , vagy más  tájegységről  így rögzített ismeretek állandóak.

Ezekhez aztán kapcsódhatnak és kapcsolódnak is  más   ismeretek, de az már gyerek függő, hogy ki , mivel  "öltözteti"  még  fel. Akit jobban vonz  ez a terület nyílván sokkal többet fog kutatni, tanulni  e témában, vagy annak egy részletében. Akit más érdekel, vagy máshoz van jobb adottsága  Ő meg más témában  lesz  kiválóbb a  társainál. Viszont egy közös alapot hoznak létre  ezek a minimum szintek. Ami egyfelől teljesítendő cél is, mert nincs  továbblépés  nélküle,  másrészt olyan alapok amik lehetővé teszik, hogy egymás ismereteit értékelni, méltányolni is tudják.
 
Egy Freinet osztályban az teljesen természetes, hogy a tudások egyenrangúak. Az a gyerek aki kézügyességével, szép munkáival, vagy  énekével "emelkedik " a többiek felé, pont  ugyanolyan  helyen van mint aki brillírozik a nemzeti parkok ismertében.

A már  oly sokszor említett közös alap megteremtése viszont a pedagógus feladata. Ehhez nyújtanak többek közt segítséget a Freinet pedagógiában a különböző "eszközök" (nyomda. munkakártya, kérdések doboza,  beszélgetőkörök,  vita, önkifejezési eszközök). Tehát  a pedagógus szakmai kérdése és felelőssége is innentől a  megvalósítás. Nem áthárítható a szülőre, gyerekre  a sikertelenség az u.n. minimumok elérésében.
Sokszor olvastam már a Freinet pedagógiáról - külső szemlélők által írt  írásokban - , hogyez a szabadság pedagógiája. Ez azonban elég egyoldalú, felszínes látszat- megfogalmazás- Igen! Abban tényleg nagy szabadsága van a  pedagógusnak és gyereknek is, hogy  mily eszközöket használ a feladatoknál, de ugyanilyen fontossággal bír maga a feladat is. Pedagógus  és   a gyerek vonatkozásában is. Mindenkinek egyenlőek a felelősségei.
A pedagógusnak, hogy olyan  Freinet-eszközöket alkamazzon amivel a saját  cél és követelmény rendszere elsajátítható a tanítványai számára.
A tanulónak pedig abban van felelőssége, hogy munkával töltse  ki a tanulásidejét.
Számomra  a Freinet pedagógia:  az EGYENSÚLY pedagógiája. A felelősségek és szabadságok egyensúlyáé.