Hasonlóságaink könyve 4.rész

Hasonlóságaink könyvének másik része a kedvenceik fejezete.

Első részében a közlekedési eszközök  kerültek sorra. ami egyébként a  másodikos  tananyag része is  egyben. A gyerekek választhattak, hogy melyik  közlekedési eszközről szeretnének beszámolót, rajzot készíteni , Így érdeklődés szerinti csoportok alakultak ki  , s a csoporton belül mindenki elkészítette  azt amit Ő fontosnak, közlendőnek  gondolt.

 

Már korábban említettem, hogy a  '90 éves  második felében lényegesebb mobilabb  volt  már  a falu lakossága, Sokkal többen rendelkeztek  személyautóval, sőt akár  munka eszközként használt  kis teherautóval, vagy munkagéppel, mint akár  4  évvel korábbi osztályomban a szülők. Így a gyerekek  számára az autók világa közelibb, mindennaposabb  volt mint  korábban. Sőt  a fővárosba is gyakrabban, mondhatni  rendszeresen  utaztak be. Ebben az osztályban még ehhez pluszként  egy  motocrosszal  foglalkozó tanuló is  járt, aki  rendre elmesélte  versenyei, vagy  edzései  során átélt   élményeit.

 

A kapcsolatuk a különböző járművekkel tehát  egészem más  volt, mint korábban  bármely osztályom tagjainak.

Már nem az idealizált, egzotikus élmények, hanem a napi  helyzetek /  veszélyheztek is keróétek a papírlapokra. Amihez persze az is  hozzájárult, hogy a családokban ez idő tájt a televízió . háttérként folyamtosan szórta  képi és verbális  módon  az aktuális izgalmi információt az utakon történtekről

Ezeknek  lenyomatq  megjelent rajzaikban, írásaikban is.
 

Sokan választották a  fiúk közül a metró témáját. A rajzokat, írásokat nézve  jól látható, hogy ez a közlekedési eszköz bizony sok  félelem,  forrása is volt. Ugyanakkor a kedvencek közé sorolódott. A későbbiekben ez a fajta  ellentmondás  megjelenik minden osztályomban. A  kedvenc  szó , mintha elvesztette volna valódi  jelentését a gyerekeknél. A kedvenc  állatok közé emelkedtek, a normális esetben félelmet keltő állatok: tigris, oroszlán  cápa, tarantella, mint az majd a későbbiekben   látható .

 

 

 



 

 

 

 

 

Hasonlóságaink könyve 3.rész

Nappalok és  éjszakák.

Ez a rész szerepelt,  az Én élmény projekt első változatában is, de ami ott  működött az itt egyáltalán nem.

http://freinetnk.blogspot.com/2012/09/en-elmeny-projekt-3resz.html,

A gyerekek nem érdeklődtek az irányba, hogy az éjszaka , más élőlényeknek az ébrenlét időszaka, vagy a csillag nézés lehetősége.

 

Igen, erről szólnak ezek a projektek.

Más osztály, más az érdeklődés  hangsúlya. Hagyni kell arra   menni, amerre ők vezetik ezt a projektet. Megéri. Itt az éjszaka  kapcsán az alvás -álom  volt  a "hívó szavuk", s  csodás  rajzok  készültek álmaikról, amelyek így  megőrződhettek a könyv lapjain. Az álomrajzok egyébként is  nagy kincsek , különösen ha  egy egész osztálynyi áll rendelkezésünkre.

 

A nappal, kapcsán eszükbe jutó  fogalmakat sárga,  - Nap  alakú- lapokra gyűjtöttük össze.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az estéhez én fűztem egy kis  olvasni valót. hogy nem maradjon azért el az olvasás  gyakorlása, ismeretszerzés sem. 

Majd áramlottak  az álomrajzok.  Jó és rossz álmok . Íme:

Hasonlóságaink könyve 2. rész

Egy  beszélgetőkör kapcsán indult a következő rész hasonlóságaink könyvében.

Születésnapi "buliról" mesélve  rájöttek a gyerekek , hogy néhányuknak közel van az ünnepük egymáshoz. Én meg kicsit tovább  gondoltam ezt a  tényt, és összekapcsoltam  a  környeztismeret tananyag,  évszakok  körével, Így került bele  a születésnapok évszakonkénti rendszerezése.  Először elkészítették a születésnapok felosztását évszakok  szerint, amihez megkerülhetetlen volt az évszakokhoz tartozó hónapok rögzítése. (megtanulni  nem is olyan egyszerű abban az életkorban)  Az évszak lapokat    közösen készítették el azok a gyerekek,  akik egy  évszakban  születtek.

 

Ebben az osztályban óriási különbség volt a rajztudás terén  a gyerekek között. Ahhoz, hogy közösen lehessen alkotni, ezt a különbséget át kellett hidalniuk. Amit nagyon ügyesen meg is oldottak a  montázs  technika alkalmazásával.

 

A közös alap létrehozásához még az irodalmi   plusz is hozzá tartozott. Nagy Katalin  írónő Kettőnk titka  c. könyvéből hoztam  ide  nekik  egy részletet. Ez nem volt része  a tananyagnak. Egy akkoriban megjelent  könyvről  van szó . Viszont kapcsolható volt  a másodikos irodalom anyag , család témaköréhez, Munkakártyákra  rendezve , egy-egy aktualitáshoz kapcsolva, a könyv nagy részét  elolvasták, feldolgozták a   gyerekek.

De más könyvekben-  ismeretterjesztő könyvekben is kerestem számukra az évszakokkal  kapcsolatos   szövegeket, amik a közös képen is helyet kaptak.

Mindegyik osztályomnál azt tapasztaltam, hogy nagy becsben  voltak ezek a közös  alkotású könyvek ,sokszor  kézbe  vették, nézegették  őket. 
 

Igen kedvelte  ez az osztály a képfolytatásos  technikát, amelyre  ebben  a részben is sok példát láthatunk. Ez a képalkotási mód  minden  osztályomban, nagyon kedvelt volt. Volt egy  gyűjteményünk művészeti alkotásokből  szép tájképekből, újságkivágásokból  egy  borítékban,  amiből szabadon ki lehetett venni képet és  folytatni , csak úgy kedvtelésből is-

Később még  2   képsorozattal bővült az évszakok egysége. Egy őszi kirándulás  emlékeivel, s a téli hóesés  mindent megváltoztató nagy örömével.

 

Az őszi  kirándulás  kötelező anyagrész   környezismeret tantárgy keretében, Az , hogy vaddisznókat is lássunk ahhoz azonban kicsit messzebbre kellett  mennünk, a Budakeszi Vadasparkba, ami akkortájt létesült.Nagy hatással volt  rájuk.

Nagykovácsit körülvevő erdőkben is  szép számmal vannak  vaddisznók ma is, De mégsem vágyik az ember  közvetlen  találkozásra. A vadaspark  kerítése  mögül azonban jól megfigyelhető volt, e  tiszteletet/félelmet  kiváltó állat termete viselkedése,  mozgása.

 

 

  

Ebben az osztályban igen hangsúlyos volt  a gyerekekben  a hóeséshez  kapcsolódó pozitív élmények érzése. Itt is egy nagyon egyszerű technika volt  segítségükre. A hóesés rajzban történő megjelenítése általában sötét lapon ajánlott. Ugyanakkor a valóság  azonban mégiscsak az, hogy a hóesést nappal élvezzük igazán, s ilyenkor  viszont a szürke  különböző árnyalata vesz körül minket. 

Ezért én egyszerű csomagolópapír alapot ajánlottam, mikor  rajzból ez volt  a téma. Ez annyira megtetszett nekik, hogy utána   szabad rajzaikban is ehhez  folyamodtak, ha  hóesést  akartak megjeleníteni. Nem maradt ki egy kis  hangulatos szógyűjtés sem, ami  a  nyelvtan tananyaghoz kapcsolta észrevétlenül is őket. Sajnos a helyesírási hibák nem kerültek korrigálásra  a lapon, de legalább a valóságot mutatja. Egy másodikos  tanuló  helyesírása   még nem hibátlan

Hasonlóságaink könyve 1.rész

Az ÉN -ÉLMÉNY könyvről, már   részletesen írtam korábban. Ez a könyv a következő osztályommal készült,  Négy évvel később, más gyerekekkel. A könyv  kivitelén  is látszik, hogy ez már   egy letisztultabb forma, talán esztétikusabb is  mint az előző, Az igazi nagy   különbség- vagy épp hasonlóság az a lapokon  található.
 

 

Mások  a  hangsúlyok, mások konklúziók is, de épp ezért  érdemel  újabb  oldalakat blogomban.

Én nagyon kedveltem az  un. nagy felmenős , 1-4 évfolyamos rendszert. A folyamatot, ahogy  az írni - olvasni   nem tudó gyerekekből negyedik végére komplett fogalmazásokat író, regényeket olvasó, a világot  egyre  magasabb szinten értelmezni  tudó, és egyre inkább tanulni vágyó 9-10-éves  fiatalokká lettek.

Mindezt azonban  csak 1-2 hónapig őrizgetheti magában az ember (ha nem marad   írásos-képi nyoma), mert a következő osztálynál újra vissza kell tudni menni a 6-7 éves gyerekek világába. Tiszta  lappal újra kell kezdeni  mindent , hogy Róluk szólhasson teljes  egészében a következő 4 év.

Pedig a pedagógus, -mint minden  ember- szeretné őrizgetni, dédelgetni a sikereit,  eredményeit. Visszatekinteni rá,  ugyanakkor pont ez az ami hátráltathatja. Minden  osztály új kihívás. Más hangsúlyokkal, más örömökkel, más  sikerekkel, más belső konfliktusokkal.
Ezen a pályán mindig előre kell tekinteni, nem lehet   a múltba révedni, mindig a jelenben kell lenni. Az aktuális kihívásokra  új  válaszokkal kell megtalálni a megoldást. Persze a  tapasztalatnak  fontos szerepe van, de azokat mindig át kell szűrni a  jelen  összetevőin ahhoz, hogy előre vivő gondolatok legyenek  belőle.

Volt olyan időszak is  a pályám során, mikor  tantárgycsoportos rendszerben tanítottam. Ugyanazt a tantárgyat párhuzamos osztályokban. A legfontosabb tapasztalatom az  volt ezekről az évekről, hogy az ajtón kívül kell hagyni az előző  óra élményeit, mert  a másik osztály, más összetételével  más  felkészültséget, más    óravezetést kíván. Így gyakorlatilag  minden  nap ugyanabból a tananyagból  két   különböző felépítésű órára készültem, igazodva  az osztályok "egyéniségéhez". Mert minden osztály rendelkezik egy sajátos, mással össze nem téveszthető karakterrel, mint ahogy egyes  embereknél is ez van. Előkészítő volt a sorstól a későbbi Freinet osztályaimhoz. Bár akkor még azt sem tudtam, hogy Freinet és az általa kifejlesztett  pedagógia  létezik.


Tapasztaltabban, de  nyitottan  az új   válaszokra, kezdtem  hát bele  második ÉN- ÉLMÉNY projektembe az osztállyal. 
http://freinetnk.blogspot.hu/2012/09/az-en-elmeny-masodik-evfolyam-elejere.html
Így címe is más : HASONLÓSÁGAINK és KEDVENCEINK.
Ami  megegyező, az az osztály létszám: 24 fő, s hogy Ők is második évfolyamosok voltak ekkor.

Első fejezete ennek a könyvnek a korábbival megeggyőzen a,

 már  tudom - még nem tudom  rész.

 

Nagyjából hasonló fogalmakkal , mint 4 évvel korábban.

Ezt a KEDVENC ÉTELEINK  rész követte,

 

 

amiben  szintén  hangsúlyos szerepet kapott a pizza, de nem a  Tini-nindzsa  teknősök mese  okán, mint a korábbi osztályban.

Itt már  a gyerekek szüleikkel  többször elmentek  ebédelni egy- egy pizzázóba. Innem volt a nagy   népszerűsége.  Átalakulóban  voltak a  családi szokások az étkezés,  kikapcsolódás terén is.  Ez már  '90-es  évek közepe. Már sokkal többen voltak akik  újjonan költöztek ki a   faluba a közeli fővárosból,  és  hozták magukkal a  városi szokásokat, életformát. Amelyek lényeges  elütöttek a  korábbi falusi életviteltől.  A felnőttek  közössége igyekezett egymáshoz felzárkózni  ebben is. Így a gyerekeknek kezdett természetessé válni, hogy  el-el mennek a fővárosba  egy-egy pizzázóba. vagy mc'donalds-ba. MInt ahogy az innivaló terén a cola is el kezdte  hódító  útját.


Ebben az osztályban   nem közös pizza készítést  terveztem be, -mint 4 évvel korábban- hanem   gyümölcs saláta készítést. Közösen vettük meg a hozzávalókat, és közösen készítettük is el, amelyet elég  pontosan rögzítettek is a könyvbe. Sokuknak teljesen új volt  a gyümölcs saláta  fogalma és  igen megteszett nekik.  Szüleiknek  elmesélve   a vásárlós,  készítős eseményt, többek  bevezették a hétvégi finomságok közé otthon is.

8 évvel korábban még eképzelhetetlen volt sok minden, ami  rendszerváltás után pár évvel már  a  hétköznapok szintjén jelentkezett. Mc Donalds, pizza,  Cola,  gyümölcs saláta. Egy korszakváltásban   felnövő  korosztályról  van már szó.  Akik már zeneiskolába is járhattak a  faluban, meg  sport egyesületekbe,  a közeli fővárosba.

 Kitárult a világ.

 

Mátyás király idejében -másodszor-

A munkakártyáim között válogatva  kezembe  került  3  olyan  munkakártya amely reflektálás volt, egyik  osztályom korábban átélt  mese projektjére, valamint a harmadikos irodalom anyagának egy részére.  Felhasználtam benne   azt a  "tőkét" amit akkor   felhalmoztunk.  Ők is . én is, - persze  eltérő módon. A szimmetria témaköréhez készítettem ezt a 3   kártyát negyedik osztályban a rajz tantárgyhoz, s a matematikához is kapcsolódva.
A tv mese projekt tini nindzsa  teknőseinek nevét már akkor ,  második osztályban  a összekapcsoltam a   a reneszánsz 4 nagy művészével. A Leonardó, Raffaelo, Michelageo Donatello nevek nemcsak mesefigurák voltak ezek után  számukra, hanem  "belopódzott" a  festészet, szobrászat   néhány jelentős alkotása is a Tv mese kapcsán ismereteik közé..

http://freinetnk.blogspot.com/2012/08/tv-mese-projekt.html

http://freinetnk.blogspot.com/2012/08/morzsak-osztalyujsag-1992_13.html

A munkakártya  képanyaga ezeken a lapokon  -célzottan  Mátyás király korát idézi-  olyan ismeretekre  utalva, ami a harmadikos  irodalom  szerves  része volt  korábban.( A Duna  jegén való koronázásra utal a jeges  víz, a Mátyás templom  ,  Kolozsvár, a  napóra Mátyás  királyra).  Így állt össze a  történemi kor és  művészeti kor  tájékozódási pontként a feladatokhoz.
.
Ez  a hátom munkakártya  azt hiszem a legjobban tükrözi azt, hogy mi a különbség egy tankönyv-feladatlap ( még ha   színes  és illusztrált is) szisztéma és egy munkakártya   között.


Képes aktivizálni olyan közös élményeket, ismereteket egy osztályra,  csoportra    vonatkozóan amelyre   egy  tankönyv  nem  alkalmas.

Feladataival, képanyagával egy adott  csoporthoz képes alkalmazkodni,  Érzékenyebben tud  reagálni a  csoportban , osztályban  meglévő  belső tartalékokra. Ami mindenképpen  jó hatással van  a tanulás,  a munkavégzés  folyamatára.

Ráadásul  képes megőrizni valamit abból az  illékony  tanítói munkából amiért az ember ezen a pályán tölti életének  nagy részét. 

Negyedik osztályra eljutni oda, hogy  ily  nagy  műveszekről természetesen  essen szó, egységesen mindenki számára elérhető, érthető  módon, függetlenül a gyerekekek különböző társadalmi, szociális hátterétől, tanítói munkám csúcspontjai közé tartozik . Ezek a kártyák  megmutatják  azt a  sokszínűséget amivel egy  csoport  rendelkezik, ha minden tagja értékesnek, fontosnak érzeheti magát. Az által, hogy a gyerek  követheti saját érdeklődését, a feladavégzésben ,a legnagyobb erőfeszítéssel veszis részt benne,
S mikor  a végén az összegzésre  kerül sor megmutathatja  saját magát, de   meg is hallgatja, megnézi mások  munkáját is. , Így bár nem végez el minden  feldatot személyesen, mégis  értesül minden  fontos eleméről  az által , hogy megismeri mások  munkáját . Természetes módon megtanul, megismer  sokkal többet, mintha csak egy feladatlap   kérdéseire  válaszolna.

 

Munkakártyákról bővebben 6.rész

A tananyag bővülésével kevésnek bizonyultak időnként az A4-es  kereteim. Ekkor fejlesztettem ki az "emeletes" kártyákat. Így sokkal több  anyagot, információt, feladat lehetőséget tárolhattam a munkakártyán.

Másrészt az összefüggések jobban   láthatóvá válhattak ebben a formában. Erre   különösen a környzetismeret és nyelvtan tantárgy keretében  volt  szükségem.

Új fogalmak, kifejezések megtanulása  nem megy egyik pillanatról a másikra. Szükség van a  visszatérésekre  az elmélyítés során.  Így  mint egy  mini lexikon tárolták a legszükségesebb kifejezéseket, fogalmakat. Nem kellett a tankönyvben keresgélni a szükséges  fogalmak  után, elég volt  az adott  munkakártyát  kiemelni  dobozból.  Természetesen a  munkakártya bekerülése  az osztályba  valamilyen feladat  kapcsán történt meg. 

 

 

 

A harmadikos- negyedikes  környezetismeret  anyag  elég komplex (aminek én  nagyon örültem mindig) .

Követelmény szintjének  teljesítéséhez már  szükség van  összefüggések  megfogalmazására. Következtetések levonására, csoport fogalmak elsajátítására és transzformálására.- mint pl  alma termés, csonthéjas  termés, bogyó termés. Az új ismeret összekapcsolására  akár  egy két  évvel korábbi tananyagokkal. mint pl. a  virág felépítése és a termés részei közötti  kapcsolatok estében. Ezek csak a legjobbaknak megy  gyorsan a fejébe. A többségnek szüksége  van ilyen kapaszkodókra, mint ezek az emeletes  munkakártyák.

 

 

 Nyelvtanból is hasonló  a helyzet. Annak elsajátítása  egyáltalán nem egyszerű feladat, hogy a szavakat csoportokba sorolhatjuk, összefoglaló nevet is adva a  csoportoknak (főnevek, igék, melléknevek stb.) Sok gyakorlás szükséges  ahhoz, hogy ezek a  rendszerek  összeálljanak, alkalmazható fogalmakat hozzanak létre. Segít ebben is, ha van  egy stabil  munkakártya  sorozatunk,  ami bármikor  felidézheti a  fogalom alkotás útját (a kiinduló " kályha helyzetet" ).

A nyelvtani rendszerek, fogalmak ugyanannyira  érdekes, izgalmas felfedező utak lehetnek, mint bármilyen más terület, ha érzelmek, aktivitás,  saját élmény kapcsolódhat hozzá. Nem kell más az ilyen kártyák létrehozásához, csak egy kis figyelem,  az irányba , hogy mi érdekli tanítványainkat, miben  rendelkeznek nagy ismeretekkel,  amivel kapcsolatot tudunk létesíteni  köztük és  tananyag között.

 

Munkakártyákról bővebben 5.rész

Ebben a  részben  a matematika  területén használt munkakártyákról lesz  szó. Szemelvények, kedv csinálók csupán.

A tantárgy alapjainak lerakásakor nagy szerepet kaptak a munkakártyák , s ahogy  bővült a tantárgy ismeretanyaga, úgy követte  azt a munkakártyák stílusbeli változása is.

A matematikában a nyomtatott szöveg értelmezéséhez kapcsolódó részt  én mindig  kicsit később kezdtem  tanítani első  osztályban, mint általában szokás. Csak akkor,  amikor már az összes  betűt ismerték tanítványaim, - (ami nem azt jelentette, hogy szóban nem foglalkoztunk szeptember és december  között matematikai  feladatokkal Ez idő alatt megtanulták a számok és műveleti jelek értelmezést, írását. Kialakult biztos  számfogalmuk 10-es körben nagy gyakorlatot szerezve  abban, hogy hogyan lehet számokkal, jelekkel kifejezniük azt, amit szavakkal elmondtak, vagy  hallottak).

Szöveges  feladatokat csak  az után  adtam  a kezükbe, hogy  ismerték a betűket és  el tudták olvasni -legalább szótagoló szinten - az  eléjük kerülő szöveget.


Az első  ilyen   munkakártyákon  számozás is  található. A számmal keleltt jelölniük, hogy melyiket  választották elvégzére.  Két szinten lehetett ezekkel a munkakártyákkal foglalkozni. Volt egy kötelező  rész. az  volt  a betűjeles  és egy csillagos rész  ami már  nem volt kötelező, de a  tapasztalatom az volt, hogy sokan   elvégezték azokat  a feladatokat is, legfeljebb segítséget kértek hozzá társuktól vagy tőlem. Persze a feladatokat szándékosan úgy állítottam össze, hoyg  legyne benen  egy kis  távlat, ami gondolkodásra késztetett, nem csupán mechanikus  számolásra  , és válaszadásra  konicionált

Egyéni  fejlesztésnél  is elég volt csak visszatekinteni arra , hogy meddig jutott el a munkakártyákban tanulóm, s máris lehetett  azzal  foglalkozni ami számára   problémát  jelentett- Sokszor  társuk segítségét kérték , vagy akár együtt értelmezve oldották meg  ezeket a feladatokat.  Így a feladatok mégiscsak eljutottak  mindenkihez. Akkor  amikor már  készen állt a tanuló  arra, hogy beépítse  saját  tudásrendszerébe.


A munkakártya tehát a differenciálásra  is  kiváló eszköz volt. s mint egy tankönyv megőrizte a legfontosabb ismeretanyagot.
 

Az által, hogy a szöveges  feladatokat az első  perctől kezdve, csak úgy tudták megoldani, hogy először is el kellett olvasniuk,  rászoktatta őket a pontos  szövegolvasásra és értelmezésre  a matematika  tantárgyban (is). Így Freinet-s osztályaimban egyáltalán nem jelentkezett, az az általános  probléma, amit minden   tanító ismer, hogy a  szöveges  feladatok önálló olvasása, önálló értelmezése  komolyan  visszaveti diákjaik teljesítményét.

Jól használhatók voltak ezek  a munkakártyák arra is, hogy  magyarázatként, szemléltetőként bármikor  elérhetők legyenek a tanulóknak, mint pl. a  szorzás lényegének megértését szolgáló munkakártyák itt.


Később, a  nem  tisztán Freinet módszerrel  tanított osztályaimban  is használtam ezeket a kártyákat,  s azt tapasztaltam, hogy  a  szöveges  feladatok megoldását náluk is  fejlesztette, s örömmel  foglalkoztak a szöveges  feladatokkal, akkor is, ha  más területen esetleg problémáik voltak.
 

 A matematikai  munkakártyákon is   nagy szerepe van a képanyagnak, mert   segíti a tanulót az értelmezésben, a feladat "elképzelésében"
Aktivitásra szólít, nemcsak számolásra, hanem tervezésre, a képzelet, a próbálgatás, gondolkodás  működtetésre inspirálja.



Az itt ulsónak választott munkakártyám már a kapcsolatteremtést is konkrétan megcélozta a képzőművészet és a matematika között


Én ezt akkor csak  érzésből, a saját  tanuló éveim, saját tanulási  módszereim alapján ,valamint Freinet pedagógiai elveinek addigi ismeretei alapján készítettem és  használtam.

S igen meglepődtem mikor  ugyanezt egy tudományos cikkben láttam  viszont pár év múlva.

Az,  maga is érdekes   azonban, ahogy ez a  cikk a kezembe  került.  Egyik  akkori tanítványom nagymamájától kaptam elismerésként, köszönetképp munkámért.  Ő pedig tudományos  területen  dolgozott, kutatóként. Máig a  legfontosabb visszajelzések között  tartom számom, s skkor megerősített abban, hogy fontosak ezek a  képes  munkakártyák.   segítika  tanulót  a feladatok értelmezésében. A képzelő erőt először   segíteni kell, pl képekkel ahhoz, hogy az később önállóan tudjon  működni. 

A cikk a Fizikai szemle 1993/2. számában  jelent meg  a Vélemények rovatban   Robert S. Root-Bernstein: A tudományban rejlő művészet címmel (74-76). Részlet a cikkből: